Van valami egészen különleges abban, amikor közel kerülhetek mások történeteihez.
Hogy a fotózás iránti szeretetemmel valamit megőrizhetek abból, ami csak egy pillanatig tart.
Mindig vonzott, ahogyan a fény megfog egy mozdulatot, egy pillantást, egy apró érintést. A fényképezés megőrzi azt, ami gyorsan múlik: az ellopott csókokat, a felzendülő nevetéseket, a gyengédséget... a szerelem töredékeit.
Nem kérek tőletek mást, csak azt, hogy éljétek meg együtt a pillanatot — én pedig ott leszek, hogy átsegítselek benneteket a folyamaton, és észrevétlenül elkapjam ezeket az örök emlékeket.
Szeretek a fotózásra egy könnyed, intim baráti találkozásként tekinteni. Egy olyan sétára, ahol nincsenek szigorú szabályok, nincs sietség, és ahol a kamerával játszva, közösen rajzoljuk meg a ti történeteteket. A nyitottságommal és a fotózás iránti rajongásommal abban segítelek benneteket, hogy teljesen elengedhessétek a feszültséget és a megfelelési kényszert.
Fotográfia BA és MA diplomával rendelkezem, amelyeket hazai és külföldi képzések során szereztem. Belgiumban Rebecca Fertinel mellett dolgoztam asszisztensként, ahol a magazin- és újságvilág portréfotózásába nyerhettem betekintést. Itt tanultam meg, hogyan lehet különböző történeteket és személyiségeket képekben megfogalmazni.
Korábban retusőrként dolgoztam, jelenleg pedig fotográfiát oktatok egyetemen. A tanítás és az alkotás számomra szorosan összekapcsolódik: mindkettő a figyelemről, az emberek iránti kíváncsiságról és érzékenységről szól.
A szemléletemet a szerelmes történetekre alkalmazom – egyéni hangvételben, őszintén és emberközelien.